Költői kép: metafora, megszemélyesítés, hasonlat, allegória

Költői kép = szóképek, amelyeken keresztül a szerző képszerűen, hatásosan tudja ábrázolni a mondanivalóját. A költői képek szó szerinti jelentésükben nem értelmezhetőek, csak a szövegkörnyezet ismeretében értelmezhetjük azokat.

Költői képek típusai: 

• Hasonlat 
• Metafora 
• Megszemélyesítés 
• Allegória 

Hasonlat 

• Két különböző fogalmat, dolgot, személyt hasonlít össze valamilyen közös jellemző alapján. Célja, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük. 
• A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonlóból. 
• A versekben használat hasonlatokat költői hasonlatoknak nevezzük. 
• A hasonlat legtöbbször összetett mondat, kötőszavai: mint, mintha, akár 

Példa: 

„Mint komor bikáé, olyan a járása ..." 
(Arany János: Toldi)

"Nyári napnak alkonyúlatánál 
Megállék a kanyargó Tiszánál 
Ott, hol a kis Túr siet beléje, 
Mint a gyermek anyja kebelére." 
(Petőfi Sándor: A Tisza)

 „S a nép, az istenadta nép 
Oly boldog rajta, Sire! 
Kunyhói mind hallgatva, mint 
Megannyi puszta sir.” 
(Arany: A walesi bárdok )

 „Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, 
Messziről lobogva tenger pusztaságon: 
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem 
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.” 
(Arany János: Toldi)

Metafora (azonosítás) 

• A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása, valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján. Nem azt mondjuk valamiről, hogy olyan, hanem azt, hogy az. 
• (Metafora = görög szó, jelentése: átvitel) 

A metafora fajtái:

• Teljes: az azonosító és az azonosított fogalom egyaránt szerepel. 
• Egyszerű vagy egytagú: csak az van kitéve, amivel azonosítunk, az azonosítottat hozzá kell értenünk. 

Példa: 

" Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" 
(Petőfi Sándor: János vitéz)
 A gyöngyházat Iluskával azonosítja.
Közös jegy: értékes, becses, teljes metafora

„Vesd reám sugarát kökényszemeidnek, 
Gyere ki a partra, hadd öleljelek meg.” 
(Petőfi Sándor: János vitéz)
 Iluska szemei olyan kékek, mint a kökény, egyszerű metafora

"Hé fiúk ! Amott ül egy túzok magában." 
 (Arany János Toldi)
 A túzok alatt Miklóst értjük, pedig a költő ki sem mondta., egyszerű metafora

„Szó bennszakad, hang fennakad, 
Lehellet megszegik. 
- Ajtó megől fehér galamb, 
Ősz bárd emelkedik.” 
(Arany: A walesi bárdok)
Teljes metafora

Megszemélyesítés 

A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.

Példa:

„Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel 
Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel:” 
(Arany János Toldi)

„Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet, 
Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled,” 
(Arany János Toldi)

„Felröpűlök ekkor gondolatban 
Túl a földön felhők közelébe, 
S mosolyogva néz rám a Dunától 
A Tiszáig nyúló róna képe.” 
(Petőfi Sándor: Az Alföld)

Allegória 

Olyan költői kép (megszemélyesítés, metafora), amit a költő egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egy egész művön keresztül végigvisz.
Allegórikus alak pl. Csokonai versében az istenként megszemélyesített Remény Toldi Álom allegória